Norvégia korlátozná a Facebook viselkedésalapú reklámozását Európában
Mielőtt a Meta hozzákezdhetett volna a felhasználói engedélyek beszerzéséhez, Norvégia az Európai Adatvédelmi Testülethez (EDPB) fordult annak javaslatával, hogy korlátozzák a Meta felhasználói adatgyűjtési tevékenységét a Facebookon és Instagramon reklámozás céljából. A javaslat célja az volt, hogy ez a korlátozás Európa-szerte érvényesüljön.
Norvégia Adatvédelmi Hatósága, a Datatilsynet, eddig gátolta a Meta működését az ország állampolgárainak adatainak gyűjtése kapcsán, fenyegetve a vállalatot napi egymillió koronás (körülbelül 94 000 dollár) bírság kiszabásával, amennyiben nem hajolnak meg az előírások előtt.
Augusztusban bejelentették, hogy mivel a Meta nem működik együtt, napi bírságokat szabnak ki rá. A korlátozás, amely júliusban került bevezetésre és amely bírságokhoz vezetett, november 3-án fog megszűnni. Ezen intézkedés adta a kiindulópontot Norvégia EDPB-hez intézett kéréséhez.
A júliusi korlátozást az Európai Unió Bíróságának az azt megelőző hónapban hozott ítélete alapozta meg. Ebben az ítéletben kijelentették, hogy a Meta adatfeldolgozási tevékenysége során olyan védett adatokat is gyűjtött, melyeket viselkedésalapú hirdetések létrehozásához használtak fel.
Bár Norvégia nem az EU tagja, részt vesz az európai egységes piacon. Az EU legfelsőbb bíróságának, a CJEU-nak az a feladata, hogy biztosítsa az európai szerződések megfelelő alkalmazását és értelmezését, amely magában foglalja a Norvégiára vonatkozó rendelkezéseket és az EU által hozott jogszabályok egységes értelmezését.
A Datatilsynet álláspontja szerint a Meta által végzett adatfeldolgozás ellentétes a GDPR-ral. A Meta korábban azt hangoztatta, hogy rendelkeznek a felhasználók hozzájárulásával a célzott hirdetésekhez, mivel a felhasználók az ÁSZF elfogadásával már hozzájárultak. Azonban a CJEU nem fogadta el ezt az érvelést.
Ezen a héten a Datatilsynet így nyilatkozott:
„Szerintünk az ideiglenes korlátozást állandóvá kell tenni. Továbbá úgy gondoljuk, hogy az EU/EGT területén egységesen kell alkalmazni a GDPR-t és a korlátozást az egész kontinensen érvényesíteni kell.”
A Meta vitatja az állításokat és az EDPB-hez benyújtott kérést. A Datatilsynet szerint a vállalat többek között arra hivatkozik, hogy a norvég DPA döntése nem állja meg a helyét és nincs jogalapja az EDPB-től kötelező döntés kérésére.
A Meta már évek óta küzd GDPR-rel kapcsolatos jogi kihívásokkal Európában és az Egyesült Királyságban. Nemrégiben bejelentették, hogy kifejezett hozzájárulást kérnek az EU, az EGT és Svájc polgáraitól, mielőtt felhasználnák adataikat személyre szabott hirdetések létrehozásához.
A Facebook anyavállalatának szóvivője elmondta, hogy „meglepetten” értesült a norvég hatóság lépéseiről, különösen annak fényében, hogy a Meta már elkötelezte magát az EU/EGT területén történő reklámozás jogalapjának módosítása mellett.
Forrás: www.theregister.com