A kibertámadások olyan rosszindulatú akciók, amelyeket hackerek vagy más támadók hajtanak végre, hogy illetéktelen hozzáférést szerezzenek számítógépes rendszerekhez, hálózatokhoz vagy adatbázisokhoz. Céljuk az adatok ellopása, megváltoztatása, megrongálása vagy megsemmisítése, illetve a rendszer irányításának átvétele. Ezek a támadások különféle motivációk mentén történhetnek, mint például személyes, gazdasági, politikai vagy bűnözői célok. Az egyének, vállalatok, kormányzati szervek és más, érzékeny információkat tároló rendszerek mind potenciális célpontok.

A kibertámadások különféle formákban jelentkezhetnek:

1. Kártevők (Malware): Ezek olyan rosszindulatú programok, amelyek képesek megfertőzni a számítógépes rendszereket, például vírusok, trójaiak, férgek és kémprogramok formájában. Általában e-mail mellékletekben vagy megbízhatónak tűnő letöltésekben rejtőznek, és lehetőséget adnak a támadóknak a rendszerbe való bejutásra. A kártevők adatokat lopnak, fájlokat törölnek, vagy akár egész hálózatokat is megbéníthatnak.
2. Elosztott szolgáltatásmegtagadásos támadás (DDoS): Ez a típusú támadás a célzott rendszerek túlterhelését célozza meg. Feltört számítógépek hálózata egyszerre bombázza kérésekkel a célpontot, hogy az összeomoljon és elérhetetlenné váljon a felhasználók számára.
3. Adathalászat (Phishing): Adathalász támadások során a támadók hamis e-maileket vagy üzeneteket küldenek, amelyek hivatalos cégeknek álcázzák magukat. A cél az, hogy a címzett átadja érzékeny adatait, például jelszavait vagy bankkártyaadatait.
4. SQL-injektálás: Ebben az esetben a támadók sérülékeny adatbáziskezelő rendszerekbe helyeznek rosszindulatú kódot, hogy hozzáférjenek az ott tárolt információkhoz. Ez az adatlopástól az adatok törléséig vagy módosításáig terjedhet.
5. Webhelyek közötti szkriptelés (XSS): A támadók ártalmatlannak tűnő weboldalakba ágyaznak rosszindulatú kódokat. Amikor a felhasználó megnyitja ezeket a kódokat, a támadók hozzáférhetnek személyes adataihoz vagy manipulálhatják a böngészési élményt.
6. Botnetek: A botnetek fertőzött számítógépek hálózatai, amelyeket egy központi irányító szerver vezérel. Ezeket gyakran használják DDoS-támadásokhoz vagy más rosszindulatú célokra, a fertőzött számítógépek tulajdonosai sokszor nem is tudnak róla, hogy eszközeiket támadásokra használják.
7. Zsarolóvírusok (Ransomware): A zsarolóvírusok zárolják az áldozat fájljait vagy rendszereit, és váltságdíjat követelnek a hozzáférés visszaállításáért. A támadók fenyegetik az áldozatot az adatok végleges törlésével vagy nyilvánosságra hozatalával, ha nem fizetnek.

Az elmúlt években számos jelentős kibertámadás történt. Például a 2015-ös amerikai Office of Personnel Management támadás során több mint 21 millió kormányzati alkalmazott adatait lopták el. Az Equifax 2017-es adatbiztonsági hibája következtében 147 millió ügyfél érzékeny adatai kerültek hackerek kezébe. Az orosz eredetű támadások is egyre gyakoribbak, és a kriptovaluták elleni támadások is egyre nagyobb kihívást jelentenek.

A kibertámadások elleni védekezéshez fontos a megbízható kiberbiztonsági rendszerek alkalmazása, a többtényezős hitelesítés bevezetése, valamint a rendszeres biztonsági oktatás. Célszerű kiberbiztonsági szakértők segítségét igénybe venni, hogy a rendszereket folyamatosan figyeljék és azonnal beavatkozzanak bármilyen rendellenesség esetén. A dolgozók tudatosságának növelése, hogy felismerjék az adathalász kísérleteket és más támadásokat, szintén kulcsfontosságú. A proaktív védekezés és az adatbiztonsági intézkedések segíthetnek minimalizálni a kockázatokat.

Forrás:

A Technológiai óriások stratégiái a kormányzati adatigénylések kezelésére

A technológiai iparág vezetői, mint például a Meta, Alphabet, Apple, Amazon és Microsoft, számos módszert alkalmaznak a magánélet védelmének biztosítására kormányzati igények fényében. Ezek a vállalatok különböző stratégiákat vetnek be, hogy megőrizzék a felhasználók adatainak biztonságát, miközben eleget tesznek a jogi előírásoknak.

Az adatgyűjtés dilemmái és a magánélet védelme

Nap mint nap jelentős mennyiségű személyes adatokat gyűjtenek be ezek a technológiai vállalatok, amelyek kezelése létfontosságú a felhasználók magánéletének védelme szempontjából. Komoly kihívásokat jelent, különösen akkor, amikor kormányzati szervek hozzáférési kérelmeket nyújtanak be ezekhez az információkhoz, akár nemzetbiztonsági, akár bűnüldözési céllal.

Pavel Durov, a Telegram alapítója elleni vádemelés felkavarta a közvéleményt

Augusztus 28-án a francia ügyészség vádat emelt Pavel Durov, a Telegram társalapítója ellen, ami globális szinten aggodalmakat váltott ki a kormányzati hatalommal való visszaélés és a magánélet sérelme kapcsán.

A Vezetők megközelítései

Ezek a technológiai vezetők rendszeresen szembesülnek a dilemmával, hogy milyen mértékben legyenek felelősek a platformjaik használatáért. A Meta, amely a WhatsAppot is működteti, alapértelmezett végezéstől végpontig titkosítással biztosítja az adatvédelmet, ellentétben a Telegrammal, ahol ez a funkció nem automatikus, hanem manuálisan bekapcsolható.

2023-as kihívások és megoldások

A 2023-as év második felében a Meta több mint 300 ezer adatigénylést kapott kormányzati hatóságoktól, amelyek több mint fél millió felhasználót érintettek, és ezek többségében a kérésnek eleget is tett. Az Alphabet (Google), az Apple, az Amazon és a Microsoft szintén hasonló kihívásokkal küzdenek. Ezek a vállalatok különféle módszereket alkalmaznak a kormányzati adatigénylések kezelésére, mindig szem előtt tartva a jogi kereteket és a felhasználók magánéletének védelmét.

Technológiai óriások adatvédelmi politikája

A technológiai óriások adatvédelmi politikáinak és gyakorlatainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy felmérhessük, mennyire hatékonyak és etikusak ezek a vállalatok a személyes adatok kezelésében és védelmében. Az állandó technológiai és szabályozási változások közepette ezek a vállalatok folyamatosan alkalmazkodnak, hogy megőrizzék felhasználóik bizalmát és biztonságát a digitális korban.

Forrás: www.bitcoinbazis.hu

Egy friss kutatás szerint súlyos biztonsági hiányosságokat fedeztek fel a 5G technológiát alkalmazó alapállomásokban, amelyek széles körben használtak szerte a világon. A Pennsylvániai Állami Egyetem kutatócsoportja a Las Vegasban megrendezett Black Hat kiberbiztonsági konferencián ismertette eredményeit, amelyeket részletesen kifejtettek egy akadémiai publikációban is. A kutatás során a 5GBaseChecker nevű analitikai eszközzel vizsgálták a Samsung, MediaTek és Qualcomm által gyártott alapállomásokat, amelyeket olyan népszerű mobiltelefon-márkák használnak, mint a Google, OPPO, OnePlus, Motorola és Samsung.

A kutatócsapat, amelynek tagjai között szerepel Kai Tu, Yilu Dong, Abdullah Al Ishtiaq, Syed Md Mukit Rashid, Weixuan Wang, Tianwei Wu és Syed Rafiul Hussain, az eszközt nyilvánosságra hozták a GitHubon. Céljuk, hogy más szakértők is használhassák a 5G hálózatok potenciális sebezhetőségeinek azonosítására.

Syed Rafiul Hussain, a kutatócsoport egyik vezetője a TechCrunch-nak nyilatkozva elmondta, hogy a kutatás során sikerült becsapniuk a sebezhető 5G alapállomásokat úgy, hogy azok egy hamis bázisállomáshoz csatlakoztak, amelyről aztán indították támadásaikat. Ezek a támadások észrevétlenek maradtak, és olyan súlyos biztonsági résekhez vezettek, amelyekben az adathalász üzenetek és a hamis bejelentkezési oldalak révén személyes adatokat lehetett megszerezni. Emellett Kai Tu, a kutatócsoport egy másik tagja szerint a támadók képesek voltak a kapcsolatokat 5G-ről régebbi protokollokra, például 4G-re leminősíteni, ami még inkább megkönnyítette a kommunikáció lehallgatását.

A vizsgált alapállomások gyártói közül többen már reagáltak a felfedezett hibákra. A Samsung szóvivője, Chris Langlois megerősítette, hogy vállalatuk szoftverfrissítéseket bocsátott ki a problémák kezelésére. A Google szóvivője, Matthew Flegal hozzátette, hogy a hibákat már kijavították. Eközben a MediaTek és a Qualcomm még nem válaszoltak a megkeresésekre. A kutatók szerint a hibák javítása már 12 különböző 5G alapállomás esetében megtörtént, ami jelentős előrelépést jelent a hálózati biztonság terén.

Forrás: www.techcrunch.com

A stalkerware, más néven megfigyelő szoftver, olyan alkalmazásokat jelent, amelyeket főként féltékeny partnerek használnak mások – gyakran szeretteik – titkos megfigyelésére és ellenőrzésére. Ez az iparág nemcsak erkölcsileg megkérdőjelezhető, hanem gyakran törvénytelen is, és komoly veszélyeket rejt magában mind a felhasználók, mind a megfigyelt személyek személyes adataira nézve.

2017 óta legalább 21 ismert esetben történt adatszivárgás vagy hackelés ezekkel a cégekkel kapcsolatban. Ezek az események nemcsak a felhasználók, hanem a megfigyeltek adatait is komoly veszélynek tették ki. Az adatvédelmi incidensek közül kiemelkedik a Spytech, a mSpy és a pcTattletale esetei, ahol több millió felhasználó érintett adatai váltak nyilvánosságra.

A stalkerware használata több okból is kifogásolható. Először is, ezek az alkalmazások gyakran támogatják a törvénytelen magatartásokat, mint például a házastársak vagy élettársak titkos megfigyelését. Másodsorban, az ilyen típusú szoftverek gyakran bizonyulnak sebezhetőnek, és nem ritkán veszítenek el kritikus adatokat. Végül, de nem utolsósorban, az ilyen eszközök használata súlyos etikai aggályokat vet fel, és akár valós károkat is okozhatnak.

Eva Galperin, aki az Electronic Frontier Foundation kiberbiztonsági igazgatója és vezető kutatója, kifejtette, hogy a stalkerware iparág könnyű célpontnak számít a hackerek számára, és az ilyen típusú cégek gyakran nem fektetnek kellő hangsúlyt a termék minőségére vagy a felhasználóik adatainak védelmére.

Összességében a stalkerware alkalmazások használata nemcsak, hogy jogilag és erkölcsileg is megkérdőjelezhető, de az adatbiztonsági kockázatok miatt is kifejezetten felelőtlen döntés. Ezért fontos, hogy tájékozott döntéseket hozzunk, és kerüljük ezeknek a megfigyelő alkalmazásoknak a használatát.

Forrás: www.techcrunch.com

A Roll20, az online asztali szerepjáték platform, közölte, hogy adatvédelmi incidens érintette, amelyben felhasználóik néhány személyes adatát illetéktelenek szerezték meg.

A vállalat hivatalos weboldalán megjelent közlemény szerint június 29-én fedezték fel, hogy egy nem autorizált személy hozzáfért egyik adminisztratív fiókjukhoz, és egy órán keresztül szabadon böngészhetett benne. Ezt követően a Roll20 azonnal megszakította az illetéktelen hozzáférést és megerősítette hálózati biztonságát.

„Ez az illetéktelen személy egy felhasználói fiók adatait módosította, amit mi haladéktalanul helyreállítottunk. Ebben az időszakban azonban hozzáférése volt az összes felhasználói fiókhoz,” írta a cég.

A támadó, a Roll20 tájékoztatása szerint, „valószínűleg megtekinthette” azoknak a felhasználóknak a személyes adatait, akik fizetési módot tároltak fiókjaikban. Ilyen adatok lehetnek a teljes név, email cím, legutóbbi IP cím és a hitelkártya utolsó négy számjegye. A támadó azonban nem férhetett hozzá a jelszavakhoz és a teljes fizetési adatokhoz, mint a lakcímek és a teljes hitelkártyaszámok.

A vállalat értesítette a felhasználókat a történtekről. Az értesítést kapó felhasználók közül többen is megosztották az értesítő emailről készült képernyőképeket közösségi médián. Egy TechCrunch újságíró is megerősítette, hogy ő is kapott ilyen értesítést.

A cég szóvivője, Jayme Boucher nem válaszolt a TechCrunch kérdéseire az incidenssel kapcsolatban, például arra, hogy hány felhasználót érintett a biztonsági incidens, hány felhasználótól lopták el a hitelkártya utolsó négy számjegyét, hogyan szerezhetett hozzáférést a támadó az adminisztratív fiókhoz, és hogy van-e információ a támadó(k) kilétéről.

A Roll20 weboldala szerint 12 millió felhasználóval büszkélkedhet, és állítása szerint ez teszi őket az online D&D játékok első számú választásává.

„Mélyen sajnáljuk, hogy ez az incidens a mi felügyeletünk alatt történt. Habár nem áll rendelkezésünkre bizonyíték arra, hogy az adatokkal visszaéltek volna, és sem a jelszavak, sem a kártyaszámok nem kerültek nyilvánosságra, fontosnak tartjuk, hogy tisztán és nyíltan kommunikáljunk felhasználóink felé az esetleges adatexpozíciókról,” mondta Boucher a TechCrunch-nak küldött emailben.

„Továbbra is folyik a vizsgálat, jelenleg nem áll módunkban több részletet megosztani az értesítő emailen túl. Az átláthatóságot helyeztük előtérbe a lehető leggyorsabban, ezért értesítettük ma felhasználóinkat.”

Forrás: www.techcrunch.com